ma | en

Egri Főegyházmegye

Védőszent: Szent János apostol és evangélista
Központ: Egri Érsekség - 3300 Eger, Széchenyi u. 1.
Területe: 11 500 km² | Lélekszám: 1 260 000 | Katolikus: 650 000

Főpásztor: Dr. Ternyák Csaba érsek (2007-)
Jelmondata: Ipsi gloria in saecula! Dicsőség Neki mindörökké!

Esperességek: 20 | Plébániák: 313 | Templomok és kápolnák: 580
Az egyházmegye aktív papjai: 179 | Szerzetes papok: 20 | Állandó diakónusok: 14

Honlap: eger.egyhazmegye.hu

Az egri egyházmegye 1009-ben már létezett. Az egri püspökség kiváltságait felsoroló iratok a tatárjárás idején megsemmisültek. IV. Béla 1261-ben és V. István 1271-ben kiadott okleveleiből rekonstruálhatjuk az egyházmegye Árpád-kori kiterjedését. Az egyházmegye területe az alapítás idejében Újvár (Heves, Abaújvár, Sáros), Borsod, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Békés és Külső-Szolnok vármegyéket foglalta magába. 1046-ban Buldus (Bőd) egri püspök Szent Gellért püspökkel együtt szenvedett vértanúhalált.

1204-ben az egri székesegyházban temették el Imre királyt. 1232-ben II. Kilit egri püspök megalapította a bélháromkúti (ma Bélapátfalva) ciszterci apátságot. A tatárok pusztítása után IV. Béla király állíttatta helyre a székesegyházat az egri várban. Az épületet a későbbiek során többször is átépítették, romjai ma is láthatóak. A XIII. századtól Bereg és Ugocsa, később Máramaros, Szatmár, Torna, a XIV-XV. században a Jászság, később a Nagykunság is az egri egyházmegyéhez tartozott. 1334-ben a pápai tizedszedők 13 főesperességet és összesen 821 plébániát soroltak fel. A XV. század második felében Beckensloer János püspök nevéhez fűződik a gótikus stílusú püspöki palota felépítése az egri várban.

A XVI. századot a törökök elleni küzdelem mellett a katolikusok és a protestánsok közti konfliktusok határozták meg. 1548-tól Dobó István volt az egri vár kapitánya, az őt követő várkapitányok azonban protestánsok voltak. 1580-ban az egri kálvinisták fegyverrel támadtak a Szent Mihály templomban imádkozó kanonokokra, és elfoglalták a templomot. 1552-ben Dobó István vezetésével sikerült megvédeni a várat ? ahol a püspöki székhely volt ? a török túlerővel szemben, 1596-tól azonban elfoglalták a törökök a várost. 1597-ben az országgyűlés a káptalan és a püspök új székhelyének Kassát jelölte ki. 1613-ban Jászóra kellett átköltözniük, majd 1649-ben ismét vissza Kassára. Lósi Imre püspök 1634-ben Jászón egyházmegyei zsinatot tartott. Az első nyomtatott magyar katolikus énekeskönyvet Kisdi Benedek egri püspök támogatásával adták ki 1651-ben: Cantus Catholici Régi és Új Deák és Magyar Ájtatos Egyházi Énekek és Litániák. Pálffy Tamás püspök 1666-ban Kassán megjelentette az egri egyházmegye szertartáskönyvét (Rituale Agriense).

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a 91 éven át tartó török uralom alól. 1695-ben Kassán született meg az ún. Fenesy-egyezmény, amelynek értelmében Eger város földesura a mindenkori egri püspök. A városba érkező szerzetesrendek (minoriták, ferencesek, jezsuiták, szerviták) elhagyott mecsetekben kezdték meg működésüket. Fenesy György püspök utóda, Telekesy István 1699-ben érkezett Egerbe és eleinte a jezsuiták rendházában lakott. Megnyitotta az egri szemináriumot, és megkezdte egy új püspöki rezidencia építését az általa rendbe hozatott és székesegyházként használt Szent Mihály templom közelében. Erdődy Gábor Antal püspök Diósgyőrbe pálosokat, Egerbe trinitárius és betegápoló irgalmas szerzeteseket hívott, kórházat és patikát építtetett. Támogatta a minoriták letelepedését Miskolcon. Az egri Szent Mihály templom helyén egy barokk székesegyházat építtetett. 1734 májusában egyházmegyei zsinatot tartottak. Erdődy Gábor püspök 72 plébániát vett át az elődjétől és 232 plébániát hagyott az utódjára, hatalmas egyházszervező munkát végzett, számos templomot építtetett. Barkóczy Ferenc püspök megreformálta a szemináriumi oktatást, nyomdát alapított, megépíttette a vármegyeházát. Szeretett volna egyetemet is alapítani Egerben. Utóda, Eszterházy Károly építtette meg a négyfakultásosra tervezett egyetem épületét, a Líceumot. Bővítette a szeminárium és a püspöki palota épületét, völgyzáró gátat épített az Eger-patakon. Végiglátogatta egyházmegyéje legtávolabb fekvő plébániáit is. Szakértők javaslatai alapján külföldről vásárolt könyveket, tankönyveket. 1793-ban megnyílt a mai Egri Főegyházmegyei Könyvtár, az ország második nyilvános könyvtára.

1804-ben VII. Pius pápa az egri egyházmegye területéből létrehozta a kassai és a szatmári püspökségeket, és az érseki rangra emelt egyházmegye joghatósága alá rendelte azokat. 1827-től Pyrker János László velencei pátriárkát nevezték ki az egyházmegye élére. 1828-ban a Líceum épületében nyitotta meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt. Festménygyűjteménye számára egy déli szárnyat építtetett az érseki palotához, majd 1836-ban a gyűjteményt a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel. 1837-ben Hild József tervei alapján elkészült az egri bazilika klasszicista stílusú épülete. Bartakovics Béla egri érsek is sokat tett az oktatásért és a kultúráért: 1851-ben létrehozta egyházi iskolák tanfelügyelőségét, 1852-ben pedig Egerbe hívta az angolkisasszonyokat, akik lányneveléssel foglalkoztak. Megalapította és bőkezűen gyarapította az Érseki Líceumi Gyűjteményt. A XIX. és a XX. századi tudósok és irodalmárok közül az egri egyházmegye papjai voltak: Bartalos Gyula, Ihász Gábor, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Mindszenty Gedeon, Pájer Antal, Tárkányi Béla, Tittel Pál.

1948 után az iskolákat államosították, 1950-ben pedig a szerzetesrendek többségét feloszlatták. Czapik Gyula érsek halála (1956) után csak 1969-ben foglalhatta el az érseki széket Brezanóczy Pál, aki korábban apostoli kormányzó volt az egyházmegye élén. A rendszerváltás után, Seregély István érsek idején számos oktatási, kulturális és szociális intézményt kapott vissza az egyház, új templomok épültek. 1993-ban Szent II. János Pál pápa "Hungarorum gens" kezdetű dekrétumával az egri egyházmegye keleti területeit az újonnan létrehozott Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez, Nógrád megyei plébániáit a Váci Egyházmegyéhez, néhány déli plébániáját pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez csatolta. 1996-ban egyházmegyei zsinatot tartottak. | Szerző: LM

Felhasznált irodalom:

Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983.
Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984.
Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987.
Magyar Katolikus Lexikon II. Főszerk.: Diós István. Budapest, 1996.
Heves megye kézikönyve. Főszerk.: Guszmanné Nagy Ágnes
(Magyarország megyei kézikönyvei 9.) Budapest, 1997.
Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk.: Kovács Béla. Eger, 1999.
Eger a XXI. század küszöbén. Szerk.: Guszmanné Nagy Ágnes. Budapest, 2001.
Az Egri Főegyházmegye ünnepi sematizmusa VII. 2004. Szerk.: Ficzek László. Eger, 2004.
Besze Tibor: Fejezetek az egri egyházmegye Árpád-kori történetéből.
In: Emlékkönyv Dr. Seregély István egri érsek aranymiséje alkalmából. Eger, 2005.
Az Egri Főegyházmegye névtára 2013-2014. Eger, 2013.
A Katolikus Egyház Magyarországon 2014. Szerk.: MKPK Sajtóiroda. Budapest, 2014.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió