Történetek a palota életéből

Részletek a Kiss Péter által szerkesztett
"A francia király követétől I. Sándor orosz cárig
- Az egri érseki palota történetéből 1944-ig" c. kötetből

Kórház és rendház a palotában (1727)

Egerben már a középkorban is működött kórház, amely a mai Cifrakapu tér környékén lehetett. A tatárjárás teljesen lerombolta Egert is, valószínűleg ekkor pusztult el a jogaiba nem sokkal korábban visszahelyezett kórház is, mert a továbbiakban nincs róla említés.

A török idők utáni első kórházat Erdődy Gábor püspök alapította. Ő hívta meg és telepítette le a városban az irgalmasokat. Az erre vonatkozó irat keltezése 1726. október 8. A püspök a rend működéséhez annak rendelkezésére bocsátotta a minaret melletti török mecsetből átalakított Szent József templomot, valamint egy telket az épület szomszédságában. A rendház és a kórház ünnepélyes alapkőletételére 1727. április 20-án került sor. Ezek elkészültéig a szerzetesek és a betegek is a püspöki palotában kaptak helyet.

A főpásztor 1727. augusztus 27-én áldotta meg a betegek elhelyezésére szolgáló helyiséget a palotában, amelyben a négy betegágyat elsőként ő és kanonokjai vetették meg. Másnap került sor az első négy beteg felvételére, akinknek a lábait a püspök saját kezűleg mosta meg. Az ágyakra a főpásztor adott egyenként 1000 forint összegű alapítványt, amelyeket Szent Kozma, Szent Damján, Szent Gellért és Szent József tiszteletére alapított. Erdődy példáját szeptember 6-án Handler György Ignác egri kanonok, október 6-án pedig gróf Pálffy Miklós nádor követte egy-egy betegágyra tett 1000-1000 forint összegű alapítványával. Előbbi Szent György, az utóbbi Nepomuki Szent János tiszteletére tett egy-egy ágyalapítványt.

A püspök 1728. január 4-én az előző évben adott teremhez egy további helyiséget juttatott kórházi célra. A gyógyszereket 1727. augusztus 28-tól ugyanezen év november 2-ig a jezsuiták patikájából kapták a betegek. A továbbiakban a püspöki palotában egy irgalmas szerzetes vezetésével ideiglenes patika működött. 1728-ban tovább gyarapodott a betegágyak száma. Január 28-án Mikussovics Ferenc mezőtárkányi plébános Xavéri Szent Ferenc tiszteletére adakozott egy betegágyra.

A püspök január 31-én áldotta meg az ideiglenesen a palotában működött rendházat Szent Donát, Istenes Szent János és Szent József tiszteletére. Koháry István országbíró június 19-én három betegágyat alapított egyenként 1000 forinttal Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. Decemberre felépült a kórház, ahová 27-én püspöki fogatokon trombitaszó és dobpergés kíséretében, díszes menetben szállították át a tíz beteget a palotából.

"A püspöki palota udvarában ökröt sütöttek" (1741)

1741. április 13-án József főherceg (II. József, a későbbi kalapos király) születése alkalmából ünnepséget rendeztek. Reggel zene kíséretében a székesegyház előtti térre vonult zászlókkal egy kb. 300 főből álló csapat, amelynek tagjai a helybeli katonaságból kerültek ki. 9 órakor kezdődött a szentmise, amelyen a kanonokok, a főnemesség, a vármegye tisztségviselői, a városi tanács tagjai, a helyben állomásozó katonaság tisztjei, valamint az egri polgárok vettek részt. Az ünnepség alkalmából a katonák és a polgári alakulat díszlövéseket adott le, és elsütötték a várbeli mozsarakat is. Délben a püspöki palotában kb. 150 személynek terítettek meg ebédre, amelyre az egyházi és világi előkelőségek voltak hivatalosak. "A püspöki palota udvarában ökröt sütöttek, kenyeret osztogattak az egybegyűlt népnek. Két hatalmas hordóból pedig vörös és fehér bor folyt egész éjszakáig." Este a püspöki rezidencia, a városháza, és számos egyéb épület is ki volt világítva, és díszlövések hangja hallatszott a városban.

Pyrker érsek portréjának megfestése:
Barabás Miklós a palotában (1842)

"Az 1842-ik év őszén hívtak Egerbe, hogy Pyrker érseket fessem le a város részére életnagyságban. Egerben az érseki palotában voltam szállva. Érseki titkárok voltak: Lévay (később püspök), valamint Lisvay… ezeknek is másoltam az érsek mellképét. November elején mentem Egerbe, borzasztó útat szenvedve végig… Az egri község Pyrker jól sikerült képéért a fizetségen kívül egy ezüstből készült aranyszegélyű palettával tisztelt meg. A városi tanács a portré elkészíttetésével az Egernek nyújtott támogatásokat, segítségeket kívánta megköszönni. Az alkotáson Pyrker papi díszruhában van megörökítve, klasszicizáló oszlopos térben áll, mögötte az általa építtetett főszékesegyházzal. A képen látható Paolo Veronese: Velence allegóriája című festménye, amely a főpásztor képgyűjteményére utal. A rokokó asztal lábának támasztva egy lant és egy babérkoszorú látható, amely az érsekre, mint költőre utal. Az asztalon ábrázolt papíron jótéteményeinek, mecenatúrájának felsorolása olvasható. Az alkotást a városháza tanácstermében 1843. április 30-án ünnepélyes keretek között leplezték le. A képet az ünnepség kezdetére a város kék-piros színeivel díszített függönnyel takarták le, és több neves személyiség portréjával együtt virágkoszorúval díszítették fel. Az ünnepség során a főjegyző "tiszteleti ódá"-t adott elő. Rózsa Károly a város főbírája az érsek életútját ismertette, és megemlékezett az érsek Egernek tett jótéteményeiről. Az ünnepség során a várból díszlövéseket adtak le. Az alkotást bárki megtekinthette. "miután Barabás Miklós úr minden várakozást meghaladva teljesíté a föstmény elkészítésében városunk kívánságát, készítsen a közönség annak elismerése jeléül a képre begyűlt összeg felmaradt részeiből egy ezüst balettát a következő felírással: Márkosfalvy Barabás Miklósnak honunk jeles föstészének művészi tökélye méltánylatával Eger város közönsége, 1843-ik évi Ápril 31-kén."