|
|
|
A palota története
Bozóki Lajos - Kovács Klára Az érseki palota kutatása 2005. februárjában kezd?dött egy m?emléki értékleltár felvételével Ennek során az érseki palota f?épületének minden helyiségét, boltozattípusát, burkolatát, nyílászáróját, zárszerkezetét, helyiségenként kellett lajstromba venni és dokumentálni. Ez a kutatás már akkor némileg árnyaltabbá tette a palota építéstörténetét és így kiindulási pontként szolgált a kés?bbi falkutatáshoz. Az els? reprezentatív építkezésb?l, melyet 1712-t?l Erd?dy Antal Gábor püspök fémjelez és Giovanni Battista Carlone építész keze nyomát viselte, semmilyen ingó érték nem maradt ránk. Az épületben a legkorábbra keltezhet? nyílászárók az 1762-t?l a püspöki palotában rezideáló Eszterházy Károly püspök idejéb?l vannak. Miután a püspök a palotaépítkezést 1763-tól irányító Joseph Ignaz Gerl bécsi építészt, 1764-ben Fellner Jakabbal váltotta fel kezdtek az új lépcs?ház felépítéséhez, illetve Erd?di Antal Gábor, majd Barkóczi Ferenc püspök által építtetett régi lépcs?ház lebontásához. A lépcs?ház teljes ablaksora ebb?l az id?szakból származik. Szintén erre a korai id?szakra keltezhet? a palota több helyiségében megmaradt gazdagon díszített barokk ajtók illetve ablakok, és spaletták. Ugyanez a vésett tábladíszítés a szintén Eszterházy Károly építkezéséhez köthet? pápai kastélyban fordul el?. Az 1801-es t?z utáni, már a Pyrker János püspökségéhez köthet? helyreállítás megmaradt nyílászárói mind profilozásukat, mind a táblák kiosztását, díszítését tekintve sokkal egyszer?bbek. Az átépítés tervez?i és irányítói 1814-15 között Zwengler József és Povolni Ferenc voltak. Ezek az ajtók legnagyobbrészt a második emeleten maradtak meg. A három kutatási szezonban 2005, 2009, és 2011 nyarán végzett kutatások (Bozóki Lajos, Kovács Klára, Simon Zoltán) nyomán a palota három nagyobb építési periódusát és annak maradványait lehetett feltárni, illetve meghatározni. A kutatók által els? periódusként kezelt épületek pontos keltezéséhez sajnos a korlátozott régészeti feltárás sem tudott mindenben hozzájárulni. A kutatás során korábban feltételezett az épület f? homlokzata el?tt húzódó középkori utca helyén csak egy viszonylag keskeny kutatóárok született, amelyben a gyér leletanyagot, úgy t?nik inkább kora újkorra, semmint a középkorra lehetett keltezni. A palota épülettömbjébe utóbb befoglalt lakóházak egyetlen m?formáját egy gótikus stílusú, élszedett konzolt pedig a 14. század végét?l a 16. század közepéig tág határok között lehet kezelni. Mindenesetre a város 1595-ös ostromát ábrázoló metszeten a jelenlegi palota helyén, a Szent János templomtól északra egy nagyobb lépték?, emeletes palotát ábrázol "Biscopfische Wohnug" jelzettel.1 Minden valószín?ség szerint a püspökség a katonai m?veleti területté min?sült várból már igen korán leköltözött a városba, és lévén hogy ekkor már a székesegyházként m?ködött a város korábbi, Szent Jánosnak szentelt plébániatemploma, a kutatás során valószín?nek t?nt a metszeten ábrázolt palota a korai 16. század közepi palotával azonos. Azt azonban nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy ez a palota milyen mértékig ?rzött a falaiban korábbi, középkori épületet, és a majd száz évvel kés?bb, 1690-ben Edelsbacher kamarai kincstárnok levelében2 említett három palota, vagy kastély, melyet a kincstárnok készenlétbe helyezett a püspök úrnak, a hozzá tartozó parasztgazdaságokkal együtt azonos-e a metszeten ábrázolt épülettel, illetve épületekkel. Annyi bizonyos, hogy a kutatások nyomán egyre inkább kibontakoztak azok az épületek (szám szerint bizonyosan négy), amelyek egybeépítésével alakult ki 1730-ra az Erd?dy Gábor püspök által emeltetett reprezentatív barokk palota. A PÜSPÖKI PALOTA EL?ZMÉNYEI A Bozóki Lajos és Kovács Klára m?vészettörtészek által 2005. augusztusában megkezdett és Simon Zoltán régésszel 2009 júniusában folytatott falkutatás, kezdeti célja volt, hogy meghatározni az egri érseki palota legkorábbi építési periódusát, periódusait illetve az ehhez az id?szakhoz tartozó épületrészeket. A fent említett kincstárnoki levélb?l adódóan feltételezhet? volt, hogy az épületet 1690-ben három álló palota felhasználásával kezdték építeni. Szintén feltételezhet? volt, hogy 1690-ben három évvel azután hogy a törökök harc nélkül feladták a várost, ezek a kés?bb beépített paloták részben még kés? középkori eredet?ek voltak. Még az 1995-ben megkezdett falkutatás igazolta, hogy a lefaragott riolittufa sziklafelszínre épült földszinti, teljes egészében k?b?l rakott falak, a bennük lév? egykori nyílásokkal, korábbinak az épület kés?bbi vegyes anyagból, vagy csak téglából emelt felmen? falainál. Már a kutatás akkori stádiumában a boltozatok és a barokk tékirosztás elkészülte el?tti építési periódust jelezett a földszint egyik helyiségének nyugati végében álló két hatalmas sarkos faltömb is, mely, számos másodlagosan felhasznált k?faragványt tartalmazott. Ezek a faltömbök már szerepelnek az 1807-es palotafelmérésen is, és már a falkutatás elején úgy t?nt, hogy a helyiség 18. századi kialakításakor alkalmazkodtak egy, már meglév? struktúrához, azt részben visszabontották. A déli faltömbnél legalábbis ezt mutatta a felmen? fal és a boltozat elválása. 2009-ben kiderült, hogy a déli faltömb egy gótikus stílusú konzolkövet, illetve kandalló maradványait tartalmazza, illetve egy boltozat vállindítását. Ennek a boltozatnak szemközti válla az északi faltömbben volt befalazva A déli faltömb tehát egy, a helyiség déli falán lév? gótikus kandalló körülfalazásából kialakított tüzel?tér. A kandalló köré épített fal els? periódusában valamilyen kemence lehetett, erre utal a nagy, befalazott, átégett, átboltozás nélküli nyílás a faltömb keleti falán. Ezt követ?en a faltömb északi falát elbontva (elvágva így a nagy átégett nyílást) ezt a részt a helyiségben elhelyezett kályha tüzel?terévé alakították. A szemközti, északi faltömb két falsarkát a délivel bels? oldalát egy jókora gerenda kötötte össze, a gerenda utólagosan befalazott fészkeinek tanúsága szerint. A megmaradt élszedett gótikus k? méreteib?l adódóan nem egyszer?en egy lakószobát f?t? kandalló maradványa volt, hanem egy igen nagyméret?, konyhai t?zhely áthidalását alátámasztó konzol lehetett. A szemközti faltömbben rejt?z?, és csak kismértékben feltárt boltindításról kiderült, hogy nem a középkori boltozat vállindítása, hanem a konyha két térrészét elválasztó nagyméret? heveder vállindítása volt. Megjegyzend?, hogy a konzol mellett szintúgy megmaradt a hevederindítás) Vélhet?en a heveder mögött több tüzel?tér lehetett, süt? - és f?z?kemencével. Ez az elrendezés megfelel a kés? középkori konyhák elrendezésének. ( Dijon, hercegi palota, Párizs Cité-palota stb.) A palota déli, földszinti helyiségek építéstörténeti periodizációjának igen fontos dokumentuma az 1815-ös Zwengler József által tervezet átépítéskor készült felmérés és helyreállítási terv, a befalazott egykori konyhával. 1815-ben egy, a helyiségek közötti szabálytalan, némileg enfiládos jelleg? közlekedési rendszert cseréltek ki egy folyosós közlekedési rendszerre úgy, hogy a helyiségeken belül alakítottak ki szabályos tengelyre f?zött átjárási rendszert. Egyébiránt az is arra utal, hogy, ezek a helyiségek különböz? építési periódusból származnak, hogy a helyiségek közötti bejáratok nincsenek egy tengelyre rendezve. A földszinti helyiségek falkutatásából tehát megállapítható volt, hogy a 17. század végi püspöki palota építésekor adományozott, kés? középkori - kora újkori eredet? városi házak falai nagyrészt azonosak a déli, földszinti helyiségek f?falaival, illetve kis részben a kocsiáthajtó melletti északi helyiség (egykori konyha) udvari falával. A kutatás során tehát a úgy t?nik mindhárom, 1730-as levélben palotaként említett házat, illetve azok maradványait sikerült azonosítani. A 2011 es homlokzati kutatás során már nemcsak a korai házak alaprajzát, de homlokzati tagolásukat, illetve nyílásrendszerüket is sikerült nagyrészt tisztázni. Ezek az épületek léptékükben, tömegarányaikban megfelelnek a kés? középkori városi házak Buda, Bártfa stb.) tömegének. Ezek az épületek úgy épültek egymás mellé, hogy a korábbi épületek hosszfalának építették neki az új homlokzatokat, párhuzamos hosszfalak nélkül. Az általában elmondható ezekr?l az épületekr?l, hogy ablakaik a jelenlegi, k?keretes ablakoknál magasabban záródtak, és úgy t?nik szélesebbek is voltak. Talán azért, mert ezek a házak egyemeletesek lehettek és földszintjük kevésbé alárendelt szereppel bírt, mint a kés?bbiekben. Sajnos emeleti szintjükr?l, lévén, hogy oda már nem terjedhetett ki a falkutatás nincsenek pontosabb ismereteink. A kutatás során tehát három déli épület alaprajzát sikerült nagyrészt meghatározni. A déli, els? épület utcai homlokzata minden valószín?ség szerint háromtengelyes volt, bejáratként a I. és II. ablak között feltárt nagyobb kapu szolgált, melyet jelenlegi ablakok kialakításakor szüntettek meg. A bejárat átboltozása a jelenlegi boltozat fölé nyúlik, tehát a barokk boltozatnál korábbi. A jelenlegi ablakoknál a bels?ben egyértelm?en látszik, hogy a kváderfalba utólag törték azokat. Az ablakbeépítés mészhabarcsa megfelel a Carlone által a kápolnánál feltárt habarcsnak. Az épület hátsó kiterjedését nem ismerjük, lévén, hogy az emeleten az ide es? helyiségekben a falfestés miatt nem tudtunk kutatni. A második, déli épület alaprajzát sikerült a legteljesebben meghatározni, ez eredetileg egy kéttengelyes homlokzatú, hosszan hátranyúló, keskeny épület volt, falai mindenütt azonosak a jelenlegi földszinti és emeleti falakkal. Bejárata eredetileg a ház egyik jelenlegi ablakának helyén volt, majd a két ablak tengelyének közepén a korai ablakot bejárattá alakították, minden valószín?ség szerint még a 17. században. Ami a az els? barokk palotát illeti ennek is több részletét sikerült feltárni a falkutatás során. Az írott források tanúsága szerint 1715-ben szerz?dött Erd?dy Antal Gábor püspök (1715-1744) Giovanni Battista Carlone-vel, az alábbi munkákra:
Ezt követ?en kezd?dött a palota reprezentatív átépítése, mely 1732-ben elkészült. Lévén, hogy a püspöki székben Erd?dyt Barkóczyt (1745-1761) püspöksége után követ? Eszterházy a földszinti részek fölött az épületet gyökeresen átépíttette, a Carlone által tervezett palotáról m?formák tekintetében meglehet?sen keveset lehet tudni. Egykori állapotáról írott forrás is tanúskodik. Bél Mátyás Notitia Hungariae...... kötetében jelent meg a szöveget a Heves Megye M?emlékei kötetben publikált fordítás alapján (Bp. 1972 II. 404.) idézzük: A palota "...Alakja négyzetes, f?homlokzati része egyemeletes és olyan beosztású, hogy a földszinten vannak a lakószobák, éléskamrák, melegít? és h?t? helyiségek, jégverem; az emeleten fogadó szobák és középütt a nagy tanácskozóterem, elegáns el?csarnokkal a szabad ég alatt, felül a következ? ábrázolás: a püspöksüveges Erd?dy-címer fölötte pálmalevél e felirattal. "Non est mortale qoud opto" a címer bal oldalán nyitott gránátalma arra figyelmeztet, hogy Nulli sua munera claudit. Jobbról egyszarvú áll, szarvát a földnek szegezve, fölötte e felirat: "Non sibi sed aliis". Ezen ábrázolatok alatt az alábbi szöveg olvasható: Építette gróf Erd?dy Gábor püspök 1718-ban. A porticustól jobbra van a püspök lakosztálya, amint ez déli irányban fordul, máris földszintessé válik...Vannak még a tet? alá bújtatott padlásszobák. Ezekb?l a alakították ki a vendégszobákat és a püspöki f?emberek szobáit. ...a déli szakasz kemény sziklás talajba épült. Ez a szárny inkább kis kertnek alkalmas déli növények számára... A püspöki palota tet?zetét k?fal övezi, ezen pedig rácsszer?en kiképzett k?kockákon húsz szobor áll." Bél Mátyás leírásából, azon túl, hogy a földszinten h?t? helyiségek, jégkamra, konyha, vendégszobák a feltehet?en manzárd- tet?s padlástérben vannak, figyelemre méltó az általa "porticus"-ként említett rész. A leírás szerint e mellett van a püspök lakosztálya, amely dél felé földszintessé válik. E szerint a püspöki lakosztály az els? emeleten volt, (miként a nagyterem), ugyanis csak ebben az esetben feltételezhet?, hogy dél (helyesen: nyugat) felé földszintes volt. Ebben az esetben a kutatás során felmerült a kérdés, hogy mint érthetett Bél Mátyás "porticus" alatt? Nyilván nem a földszinti kapuzatokat, hanem valami mást, talán a Barkóczy-portrén ábrázolt timpanonnal zárt középrizalitot. Megjegyzend? ugyanakkor, hogy a vármúzeumi portrén a timpanonon mintha szobrok lennének ábrázolva, ami persze nem egyezik Bél leírásával, miszerint a "palota tet?zetét k?fal övezi, ezen pedig rácsszer?en kiképzett k?kockákon húsz szobor áll" ami minden valószín?ség szerint balluszteres, szobordíszes attikát jelöl. A címerdíszes feliratos táblákra vonatkozó szövegrésznek sem egyszer? az értelmezése: "...középütt a nagy tanácskozóterem, elegáns el?csarnokkal a szabad ég alatt, felül a következ? ábrázolás: a püspöksüveges Erd?dy-címer fölötte pálmalevél e felirattal. "Non est mortale qoud opto" A "nagy tanácskozóterem minden valószín?ség szerint a középrizalit els? emeleti keleti traktus teljes szélességét elfoglalta, vele szemközt a hátsó (nyugati) kertre jelenleg három tengellyel nyíló helyiség, (valószín?leg Sala Terrena) volt. Ez utóbbiról inkább feltételezhet? (l. lenti kép), hogy a szabadba nyíló "elegáns el?csarnoka" volt. Ráadásul a falkutatásból az látszik, hogy ez a középrész eredetileg, a 18. század els? harmadában, tehát a Carlone-periódusban rizalitként, az "U" alaprajzú épületb?l el?re ugrott. Amennyiben a nagy tanácskozóteremhez köthet? a "felül lév?" címerdíszes feliratos ábrázolás úgy ez a homlokzat valamilyen tagozó eleméhez (a rizalitot záró timpanon?) kapcsolódik és nem a faragott kapukhoz. A falkutatás során csak töredékeket, egyértelm? dolgokat nem sikerült találni, mely Bél Mátyás ide vonatkozó leírását igazolta volna. Bár ez utóbbiakról, mármint a feliratos kapukról, elmondható, hogy nem ritka elemek Carlone m?vészetében. Hasonló címeres-feliratos kapu van az acsai Prónay-kastély f?homlokzatán, melyet 1735-40 között építtetett Prónay Gábor, illetve, hasonló címeres-feliratos kapu van az 1715-t?l épül? felnémeti és a füzesabonyi templom f?homlokzatán. A f?homlokzat fölszinti részének kutatása ennek az els? barokk periódusnak csak töredékeit tudta napvilágra hozni. A Carlone-palotának két nagyobb, egyenes záradékú k?kapuja volt, szimmetrikusan elhelyezve az épület sarkaitól számított harmadik tengelyben. Mindkét kapu tagozatait az Eszterházy Károly-féle homlokzat átalakításkor következetesen lefaragták, csak egy keskeny, fehérre meszelt falc maradt meg a kapuszárak bels? oldalán. Általában ilyen bels? keretelés akkor szokott el?fordulni, ha valamilyen rusztikus sávozás díszíti a kapuzatot. A Bél Mátyás által említett feliratos-címeres táblák, akár ezek a kapuk fölött is állhattak, lévén, hogy a kapuszemöldökök fölött, nagyobb, hasábos köveket tártunk fel, illetve azoknak a kiszedett, és téglával befalazott helyét. Sajnos a földszinten már csak korlátozottan volt lehet?ség kutatni, az emeleti részen pedig szinte egyáltalán nem, így nem sikerült, hogy a kapuszemöldök gerenda feletti nagyobb k?felület teljes egészében feltárni. Fontos, bár meglehet?sen közvetett adalék a kapuk keltezéséhez, hogy a bels? falkutatás az akkor meglep? eredményt hozta, hogy a kapukon meglehet?sen kevés meszelésréteg volt, tehát ez is egy a kapuk, mintegy 35 ével kés?bbi, Eszterházy által történ? megszüntetésére utal. A Carlone által emelt palota homlokzati díszítéséhez, tagolásához szolgáltak adalékul a kápolna északi homlokzatán feltárt tagozattöredékek. A kápolna eredetileg egyemeletes volt: a levésett, egykori téglapárkány magasságáig a falszövet teljes egészében kváderkövekb?l, jobbára másodlagosan felhasznált kváderkövekb?l épült, fölötte viszont egységesen téglából, legalább is a feltárt kutatóablakok tanúsága szerint. Így a levésett, három téglasorból álló párkány, minden valószín?ség szerint az els? barokk kápolna koronázó párkánya lehetett eredetileg. Mint a a falkutatásból iderült Carlone-ablakok eredetileg a jelenlegi ablakok tengelyét?l eltér?en (attól keletre) helyezkedtek el és záradékuk talán íves lehetett. Az ablak záradéka fölött levésett két téglasáv a szemöldök fölötti díszít? tagozat maradványai lehetnek. Megjegyzend?, hogy a hátsó udvari homlokzat kutatásakor hasonló levésett téglasávokat találtunk a szemöldökök felett. Úgy t?nik tehát, hogy a kápolna eredeti homlokzati tagolása jóval gazdagabb lehetett, mint az Eszterházytól átöröklött jelenlegi. A kutatás során az is kiderült, hogy legalább a 19.- század végéig a palota homlokzata, beleértve a k?kereteket is fehér volt. E utóbbiakon, tehát a k?kereteken, f?leg a nyugati homlokzati kereteken számos nyom maradt. Erd?dy püspök tehát 1715-ben szerz?dik Carlonéval a palota építésére. Az 1730-ra felépült palota U alaprajzú volt, és a hátsó udvarra, ahol Bél Mátyás leírása szerint a madárház, szök?kút, vadaskert volt, egy kiugró helyiségb?l (Sala Terrena?) lehetett kijutni. Carlone szerz?dése el?ször a kápolna felépítésére, majd a lépcs?ház újra vakolására és meszelésére vonatkozott. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy a lépcs?ház nem egy küls?, szabad lépcs? volt, hanem minden valószín?ség szerint a jelenlegi Fellner-lépcs?ház helyén állt. A földszinti kutatása nyomán sehol sem sikerült feltárni, egy a jelenlegit megel?z?, ámde attól eltér? helyen lév? lépcs?ház nyomait. A szerz?dés azon utalása, hogy a lépcs?házból a szakács szobájába vezet? ajtót falazza be,3 szintén arra szolgálhat közvetett bizonyítékul, hogy a konyha, amit újonnan kellett felépíteni a lépcs?ház közelében volt. Az ekkor felépített konyhaként csak egy épületrész jöhet számításba a jelenlegi kocsiáthajtóból nyíló jelenleg 002-006-ig helyiségszámot visel? helyiségcsoport. Ez a konyha, mely eredetileg földszintes, szabadkéményes volt az 1802-es felmérési alaprajzon is szerepel, és ugyanúgy szerepel egy másik alaprajzi vázlaton mely a m?emléki topográfia meghatározása szerint 1764-ben készült4 (Eredeti: Heves megyei Levéltár. XV-6/b/12.) Erd?dy halála után Barkóczy székfoglalója el?tt 1745-ben felvették a palotában található összes értékek és ingóságok leltárát.5 Úgy t?nik, Barkóczy a másfél évtizede elkészült palotán nem sok változtatást eszközölt, három új szobán kívül,6 a palota gyökeres átépítése viszont hivatali utódjának Eszterházy Károly püspöknek köszönhet?. Eszterházy Károly az 1732-re elkészült, igen reprezentatív püspöki palotát harminc egynéhány évvel kés?bb, nemcsak átépítette, és egy emelettel megemelte, hanem úgy t?nik, annak arculatát, gazdag homlokzati tagolását is jelent?sen megváltoztatta. Az így megszületett palota m?formái, különös tekintettel a hátsó, kerti homlokzatra sokkal egyszer?bbek, visszafogottabbak lettek. Talán nem túlzás azt állítani Eszterházy építészeti, m?vészeti felfogására egy teljesen más ideálkép, "Kunstwollen" volt jellemz?, mint el?deire. Valószín?leg nem csak Barkóczyhoz f?z?d? személyes viszonyát tükrözi, hogy hivatali el?dje, utóbb felettese tárkányi "mulatókastély"át hivatalba lépése után nem sokkal a földdel tette egyenl?vé, hogy azután k?elemeit, nyíláskereteit az újjáépített püspöki rezidenciába beépítse. Például az új palotakápolna egyszer?, zárók?díszes, szemöldökpárkány nélküli ablakai, szikár faltagolása már nélkülöznek minden rokokó bájt, az épület azt a fajta szigorú monumentalitást sugározza, mint az egyébként gazdag kialakítású kápolna bels?ben a hatalmas képkeretbe állított egyszer?, nagyméret? Feszület. A díszudvari homlokzat visszafogottságát is csak minimálisan oldja az összeköt? szárnyakon elhelyezett k?rács, és vázadíszek. Barkóczy 1762-ben Eszterházy egri székfoglalása után két héttel arról tudósítja az újonnan kinevezett egri püspököt, hogy egy egri épület tervét (ami nagy valószín?séggel a püspöki palota terve volt) meghagyta Eszterházy Károlynál Bécsben.7 Ez azt valószín?síti, hogy már Barkóczy tervbe vette a palota b?vítését. Az építkezés kezdetére utal, hogy 1762-ben a épületen dolgozott Schneider Mátyás püspökségi épít?mester, azonban nem világos, hogy ez milyen munkát jelentett. Mindenesetre Joseph Ignaz Gerl az egri püspökség bécsi építésze még 1761-ben kinevezésének hírére felkereste Vácott Eszterházyt, és 1762-ben, nagy mennyiség? kelheimi burkolólapot és épületfát vásárolt, továbbá Fazola Henriknek a rezidencia erkélyrácsához vasat utalnak ki.8 Mindez már azt jelzi, hogy a palota második emeletének építése ekkor már igencsak folyamatban volt, (ennek során lebontották Carlone szobordíszes, balluszteres attikafalát), ugyanígy folyamatban volt a kápolna átépítése is, lévén, hogy Eszterházy 1763-ban köt szerz?dést a kápolna márványoltárára. A kápolnához négy ablakot(?) vagy k?keretet (Fensterstöck) a lebontott Fuorcontrasti kastélyból szállítottak.9 Eszterházy miután megvonta a bizalmát Gerlt?l, Fellner Jakabot bízza meg a tervek és a költségvetés elkészítésével,10 ugyanakkor Joseph Franzot bízza meg a püspöki uradalmi építészi állással. Miután Fellner is benyújtotta a terveit, Francz tervei alapján épül meg a kocsiáthajtó és az összeköt? szárnyak, az ún. galériák amelyekbe szintén a Fourcontrasti kastélyból kerültek be a k?keretek. 1756-t?l számolják el a lépcs?ház k?faragó és szobrászati munkáit és Fellner 1765 decemberében jelöli ki az új lépcs?ház alapjait.11 A kutatás nyomán teljes egyértelm?vé vált, hogy azt a korábbi feltételezést, hogy miszerint a jelenlegi díszlépcs? helyén korábban Carlone szabad lépcs?háza állott és eredetileg hozzá tartozott a kosáríves árkádokkal áttört tornác,12 (l. lenti kép) falkutatással nem lehetett igazolni, s?t a feltárt felületek inkább cáfolni látszottak ezt. Az szintúgy, hogy a bels?ben megjelen? kosáríves k?keretek az egykori küls? homlokzatot díszítették volna. Egyrészr?l a lépcs?ház hevedereit hordó falpillérek mind az els?, mind a második emeleten utólagosan lettek bekötve a felmen? falba. Az igaz ugyan, hogy ez a "loggia"-nak már az utolsó, a többit?l eltér? szakasza, viszont a k?keretes ablakkal áttört falszakasz falsarka, teljesen egyértelm?en egy periódusban, falsaroknak épült az els? emeleten. Amennyiben ezt az els? barokk palota küls? homlokzatának falsarkaként értelmezzük, ez a továbbiakban azt feltételezi, egyrészr?l, hogy a kés? középkori-kora újkori eredet? földszinti helyiségek fölött egy hatalmas terasz húzódott, amelyb?l tömbszer?en kellett kiemelkednie a Bél mátyás által említett díszteremnek, ami talán kevésbé valószín?. Másrészr?l pedig a formai kialakításában a palota egyéb, küls? homlokzatot díszít? k?keretes nyílásaitól teljesen eltér? formát mutató k?keretes ablak teherelhárító íve az els? emeleten k?keret fölött kb. 40 cm-re húzódik, a másodikon közvetlenül a k?keret fölött van. Ha azt feltételezzük, hogy a k?keretes ablak egykor Carlone egyemeletes palotája küls? homlokzatának els? emeletét díszítette, nehezen megmagyarázható, hogy miért van az, hogy Esztreházy-féle emeletráépítés után a második emeleten az els? emeletinek megfelel? k?keret került a falba, ahol az el?z?vel szemben annak teherelhárító íve a közvetlenül a k?keret fölött van. Kézenfekv? magyarázatnak t?nhet, hogy miként a kápolna és a "galériák" esetében itt is a lebontott Fourcontrasti kastély k?kereteit applikálták a falba az építkezéskor. A fenti, küls?homlokzatos koncepció feltételezi, hogy az egész folyosó egykor szintén küls? homlokzat volt hasonló ablakokkal. Ezt viszont nem sikerült kutatással igazolni, ezeken a szakaszokon sehol sem volt nyoma hasonló ablakoknak, vagy azok teherelhárító ívének. Az 1.12. sz. helyiség folyosói ablaka bélletében a kutatás során parapett levésett nyomait sikerült feltárni, azonban k?keret fészkét, vagy annak töredékeit nem. Nem lehet tudni, hogy honnan vette a m?emléki topográfia azt a tényt hogy: "az épületbe visszalép? folyosótér ablakain rokokó kovácsolt vasrácsok láthatók. Az ablakok tehát egykor a szabadba nyíltak."13 A rácsok ma nyilvánvalóan nincsenek az ablakok el?tt, de a k?kereteken sem látszik vasrács csapolásának helye és nem igazán lehetet tudni, hogyha látott valaha is valaki ezen a helyen vasrácsot 1970-es évek elején, a m?emléki topográfia készülése idején, annak mi lett a sorsa. Ami az új Eszterházy-féle barokk lépcs?ház homlokzati tagolását illeti, ennek igen nagy felületét sikerült feltárni az els? emeleten. Az itt feltárt felületen meglehet?sen kevés meszelésréteg maradt meg, (konkrétan egy alap és egy fed?meszelés), az azonban ebb?l is megállapítható volt, hogy a lépcs?házat Fellner idején fehérre meszelték. Az lépcs?ház egykori küls? homlokzatát tagoló faltükrön nagyobb mennyiség?, több réteg? fehér meszelést sikerült feltárni. Mindez arra ura, hogy az Eszterházy püspök idején a felépült kétemeletes barokk palota homlokzata fehér volt. Pyrker Jánost 1826. november 9-én I. Ferenc császár egri érsekké nevezte ki, 1827. április 15-én történt meg a pápai jóváhagyása kinevezésének. XII. Leó pápa 1827. június 18-án az egri pátriárka érsek címet adományozta neki. 1827. szeptember 17-én érkezett Egerbe, szeptember 18-án iktatták be, az egyházmegye harmadik érsekeként. Bécsben halt meg 1847. december 2-án. Pyrkernek nagyszabású tervei voltak a palota átalakítására, már 1828-ban megkezdte a déli szárny átépítését Zwenger József tervei alapján. Lévén, hogy a palota Pyrker-szárnya nem volt tervezési terület így itt kutatni nem volt lehet?ségünk, megjegyzend? azonban, hogy míg az eddig a palotáról megjelent publikációk teljes egészében 19. századinak tartják ezt az épületrészt, a déli szárny két saroktornyán, a padlástérben olyan rokokó díszeket sikerült találni a kutatás során, amelyek kétségtelenné tették, hogy ezek a sarokpavilonok, és minden valószín?ség szerint a hozzájuk kapcsolódó földszintes (?) szárnyak már Eszterházy idejében elkészültek. Ami a magát palotát illeti Pyrker 1828-ban szerz?dik Zwengrrel, akinek ekkorra már megvolt a palota homlokzatának átalakítási terve, illetve tervei. A fennmaradt terv alapján jelent?sen átalakult volna a díszudvari homlokzat, középen egy négy oszlopra támaszkodó timpanonnal zárt porticusssal, a sarokpavilonokat egy emelettel megemelve két sarokrozalittal gazdagodott volna az éület. Nem tudjuk, hogy a homlokzat átalakítási tervekb?l (Povolny Ferenc is benyújtott néhányat)14 mi valósult meg, mindenesetre az valószín?nek t?nik, hogy az Eszterházy-féle homlokzattagolás, ablakpárkányok változatlanul maradtak. A falkutatás során ezt nem lehetett sem cáfolni, sem igazolni, lévén, hogy csak a földszinten volt lehet?ség kutatósávokat nyitni. Az mindenesetre említésre méltó, hogy az els? emeleti díszterem erkélyajtaja fölött, illetve a két ablak szemöldöke fölött a jelenleginél sokkal gazdagabb kialakításúak a szemöldökdíszek, viszont a többi ablak keretelése, díszítése a jelenlegi állapotnak felel meg. A bels? átalakításokra mind, Zwenger József, mind Povolny Ferenc készített terveket. Ezeken a fennmaradt terveken csak minimális komfortosítás van tervbe véve: új árnyékszékek az els? és második emeleten, némi f?téskorszer?sítés, új kályhák, és néhány fal áthelyezése. Az újonnan épült árnyékszékeket a falkutatás során a sikerült feltárni. Povolny a déli földszinti és els? emeleti helyiségcsoportját ábrázoló tervén a jelenlegi, a kápolna el?terébe vezet? kis lépcs? mellé az els? emeletr?l a földszintre vezet? kis lépcs?t tervezett, amely azután nem valósult meg. A földszinti déli helyiségcsoport átalakításának megvalósult tervét már fentebb már elemeztük. Figyelemre méltó, hogy a fenti Povolny ceruzarajzon szintén megjelenik a páros oszlopokra támaszkodó középrizalit, némileg hasonlóképp, mint a Zwenger-féle homlokzatterven, annyi különbséggel, hogy ott a timpanont hordó, nagy méret? kompozit fejezetes oszlopok oszlopszékekre támaszkodnak. Mindenesetre azt hogy ebben az id?szakban történt-e bármilyen homlokzat átalakítás azt csak további, a küls? homlokzat emeleti részén elvégzett falkutatás tudná tisztázni, melyre ezidáig sajnos nem volt mód és lehet?ség. LÁBJEGYZET:
1 Johann Sibmacher-féle rézmetszet, H. Ortelius "Chronologia Oder Historische Beschreibung..." (Nürnberg 1602.) c. m?vében jelent meg Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére |
|
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió
|
