Egri F?egyházmegye

Véd?szent: Szent János apostol és evangélista
Központ: Egri Érsekség - 3300 Eger, Széchenyi u. 1.
Területe: 11 500 km² | Lélekszám: 1 260 000 | Katolikus: 650 000

F?pásztor: Dr. Ternyák Csaba érsek (2007-)
Jelmondata: Ipsi gloria in saecula! Dics?ség Neki mindörökké!

Esperességek: 20 | Plébániák: 313 | Templomok és kápolnák: 580
Az egyházmegye aktív papjai: 179 | Szerzetes papok: 20 | Állandó diakónusok: 14

Honlap: eger.egyhazmegye.hu

Az egri egyházmegye 1009-ben már létezett. Az egri püspökség kiváltságait felsoroló iratok a tatárjárás idején megsemmisültek. IV. Béla 1261-ben és V. István 1271-ben kiadott okleveleib?l rekonstruálhatjuk az egyházmegye Árpád-kori kiterjedését. Az egyházmegye területe az alapítás idejében Újvár (Heves, Abaújvár, Sáros), Borsod, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Békés és Küls?-Szolnok vármegyéket foglalta magába. 1046-ban Buldus (B?d) egri püspök Szent Gellért püspökkel együtt szenvedett vértanúhalált.

1204-ben az egri székesegyházban temették el Imre királyt. 1232-ben II. Kilit egri püspök megalapította a bélháromkúti (ma Bélapátfalva) ciszterci apátságot. A tatárok pusztítása után IV. Béla király állíttatta helyre a székesegyházat az egri várban. Az épületet a kés?bbiek során többször is átépítették, romjai ma is láthatóak. A XIII. századtól Bereg és Ugocsa, kés?bb Máramaros, Szatmár, Torna, a XIV-XV. században a Jászság, kés?bb a Nagykunság is az egri egyházmegyéhez tartozott. 1334-ben a pápai tizedszed?k 13 f?esperességet és összesen 821 plébániát soroltak fel. A XV. század második felében Beckensloer János püspök nevéhez f?z?dik a gótikus stílusú püspöki palota felépítése az egri várban.

A XVI. századot a törökök elleni küzdelem mellett a katolikusok és a protestánsok közti konfliktusok határozták meg. 1548-tól Dobó István volt az egri vár kapitánya, az ?t követ? várkapitányok azonban protestánsok voltak. 1580-ban az egri kálvinisták fegyverrel támadtak a Szent Mihály templomban imádkozó kanonokokra, és elfoglalták a templomot. 1552-ben Dobó István vezetésével sikerült megvédeni a várat ? ahol a püspöki székhely volt ? a török túler?vel szemben, 1596-tól azonban elfoglalták a törökök a várost. 1597-ben az országgy?lés a káptalan és a püspök új székhelyének Kassát jelölte ki. 1613-ban Jászóra kellett átköltözniük, majd 1649-ben ismét vissza Kassára. Lósi Imre püspök 1634-ben Jászón egyházmegyei zsinatot tartott. Az els? nyomtatott magyar katolikus énekeskönyvet Kisdi Benedek egri püspök támogatásával adták ki 1651-ben: Cantus Catholici Régi és Új Deák és Magyar Ájtatos Egyházi Énekek és Litániák. Pálffy Tamás püspök 1666-ban Kassán megjelentette az egri egyházmegye szertartáskönyvét (Rituale Agriense).

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a 91 éven át tartó török uralom alól. 1695-ben Kassán született meg az ún. Fenesy-egyezmény, amelynek értelmében Eger város földesura a mindenkori egri püspök. A városba érkez? szerzetesrendek (minoriták, ferencesek, jezsuiták, szerviták) elhagyott mecsetekben kezdték meg m?ködésüket. Fenesy György püspök utóda, Telekesy István 1699-ben érkezett Egerbe és eleinte a jezsuiták rendházában lakott. Megnyitotta az egri szemináriumot, és megkezdte egy új püspöki rezidencia építését az általa rendbe hozatott és székesegyházként használt Szent Mihály templom közelében. Erd?dy Gábor Antal püspök Diósgy?rbe pálosokat, Egerbe trinitárius és betegápoló irgalmas szerzeteseket hívott, kórházat és patikát építtetett. Támogatta a minoriták letelepedését Miskolcon. Az egri Szent Mihály templom helyén egy barokk székesegyházat építtetett. 1734 májusában egyházmegyei zsinatot tartottak. Erd?dy Gábor püspök 72 plébániát vett át az el?djét?l és 232 plébániát hagyott az utódjára, hatalmas egyházszervez? munkát végzett, számos templomot építtetett. Barkóczy Ferenc püspök megreformálta a szemináriumi oktatást, nyomdát alapított, megépíttette a vármegyeházát. Szeretett volna egyetemet is alapítani Egerben. Utóda, Eszterházy Károly építtette meg a négyfakultásosra tervezett egyetem épületét, a Líceumot. B?vítette a szeminárium és a püspöki palota épületét, völgyzáró gátat épített az Eger-patakon. Végiglátogatta egyházmegyéje legtávolabb fekv? plébániáit is. Szakért?k javaslatai alapján külföldr?l vásárolt könyveket, tankönyveket. 1793-ban megnyílt a mai Egri F?egyházmegyei Könyvtár, az ország második nyilvános könyvtára.

1804-ben VII. Pius pápa az egri egyházmegye területéb?l létrehozta a kassai és a szatmári püspökségeket, és az érseki rangra emelt egyházmegye joghatósága alá rendelte azokat. 1827-t?l Pyrker János László velencei pátriárkát nevezték ki az egyházmegye élére. 1828-ban a Líceum épületében nyitotta meg az els? magyar nyelv? tanítóképz?t. Festménygy?jteménye számára egy déli szárnyat építtetett az érseki palotához, majd 1836-ban a gy?jteményt a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel. 1837-ben Hild József tervei alapján elkészült az egri bazilika klasszicista stílusú épülete. Bartakovics Béla egri érsek is sokat tett az oktatásért és a kultúráért: 1851-ben létrehozta egyházi iskolák tanfelügyel?ségét, 1852-ben pedig Egerbe hívta az angolkisasszonyokat, akik lányneveléssel foglalkoztak. Megalapította és b?kez?en gyarapította az Érseki Líceumi Gy?jteményt. A XIX. és a XX. századi tudósok és irodalmárok közül az egri egyházmegye papjai voltak: Bartalos Gyula, Ihász Gábor, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Mindszenty Gedeon, Pájer Antal, Tárkányi Béla, Tittel Pál.

1948 után az iskolákat államosították, 1950-ben pedig a szerzetesrendek többségét feloszlatták. Czapik Gyula érsek halála (1956) után csak 1969-ben foglalhatta el az érseki széket Brezanóczy Pál, aki korábban apostoli kormányzó volt az egyházmegye élén. A rendszerváltás után, Seregély István érsek idején számos oktatási, kulturális és szociális intézményt kapott vissza az egyház, új templomok épültek. 1993-ban Szent II. János Pál pápa "Hungarorum gens" kezdet? dekrétumával az egri egyházmegye keleti területeit az újonnan létrehozott Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez, Nógrád megyei plébániáit a Váci Egyházmegyéhez, néhány déli plébániáját pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez csatolta. 1996-ban egyházmegyei zsinatot tartottak. | Szerz?: LM

Felhasznált irodalom:

Györffy György: István király és m?ve. Budapest, 1983.
Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984.
Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987.
Magyar Katolikus Lexikon II. F?szerk.: Diós István. Budapest, 1996.
Heves megye kézikönyve. F?szerk.: Guszmanné Nagy Ágnes
(Magyarország megyei kézikönyvei 9.) Budapest, 1997.
Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk.: Kovács Béla. Eger, 1999.
Eger a XXI. század küszöbén. Szerk.: Guszmanné Nagy Ágnes. Budapest, 2001.
Az Egri F?egyházmegye ünnepi sematizmusa VII. 2004. Szerk.: Ficzek László. Eger, 2004.
Besze Tibor: Fejezetek az egri egyházmegye Árpád-kori történetéb?l.
In: Emlékkönyv Dr. Seregély István egri érsek aranymiséje alkalmából. Eger, 2005.
Az Egri F?egyházmegye névtára 2013-2014. Eger, 2013.
A Katolikus Egyház Magyarországon 2014. Szerk.: MKPK Sajtóiroda. Budapest, 2014.