Érseki magánkápolna

A restaurátori munkálatokat követ?en lehet?ség nyílik az érseki palotában található kápolna megtekintésére is. A f?épület délnyugati szárnyában található kétszintes kápolna mintegy összegezve utal a palota múltjának ikonikus fejezeteire, így bemutatása nem csupán szakrális élménnyel gazdagítja a látogatókat, hanem kiemelked? építészettörténeti jelent?séggel is bír.

Írott források, illetve az elmúlt években lezajlott falkutatások alapján tudjuk, hogy a jelenlegi kápolna el?dje, minként részben a palota is, már az 1730-as évekre elkészült Erd?dy Antal Gábor püspök megbízásából, de ezt a helyiséget ma már nehezen ismernénk fel: valamennyivel alacsonyabb és más nyílásritmusú volt; homlokzattagolása viszont jóval gazdagabb lehetett, mint mai állapotában. A kápolnát - abban az id?ben, amikor a palotára egy újabb szintet is emeltetett - Eszterházy Károly püspök alakíttatta át az 1760-as években; ekkor kapta meg mai, a palotához igazodó egyszer?bb, egységes homlokzatkiképzését is. Kevesen tudják, hogy a kápolna a Barkóczy Ferenc által építtetett, majd utódja, Eszterházy által leromboltatott fels?tárkányi nyaralókastélynak is emléket állít, mivel annak több faragványát beépítették a palota épületébe, beleértve a régi - új kápolna négy ablakának k?keretelését is.

A kápolna bels? terének kialakítása szintén Eszterházyhoz köthet?, aki 1763-ban szerz?dött le a nyugati falazathoz illesztett, ma is látható oltárépítmény elkészítésére. Az oltár alsó része szarkofág alakú, az ezen található oltárszekrény ajtaja Schäjrer József egri ötvösmester 1765-re datált munkája, mely az Utolsó vacsora jelenetét ábrázolja. Az oltárépítmény egy nagyméret? keresztb?l áll, rajta Johann Georg Leithner bécsi szobrászm?vész ólom Krisztus-szobrával. Az oltár kialakításának módja különösen érdekes annak tudatában, hogy a hejcei, szintén Eszterházy által 1774-ben építtetett püspöki kastély kápolnájának kialakítása is hasonló elrendezés alapján történt.

A palota történetének egy szomorú eseményére utal a mennyezeten található, id. Stornó Ferenc által készített élénk koloritú festmény, mely a gyermek Jézus és Keresztel? Szent János találkozását ábrázolja: a palotában ugyanis egy t?zvész pusztított 1801-ben, mely a korábbi Kracker-freskót is megsemmisítette. A Stornó-festményt Samassa József bíboros - érsek készíttette 1877-ben, aki a közelmúltig az utolsó volt a kápolnát felújíttató egri egyházi méltóságok sorában.

A kápolna történetének meghatározó id?szaka volt a 20. század második fele is: miután a második világháborút követ?en az egri borkombinát irodái költözhettek a palota középs? szárnyába, az ott található régi bútorok nagy részét az akkor már használaton kívülivé vált kápolnában halmozták fel, majd felfalazták az oratórium bejáratát is, hogy kár ne érhesse azokat. A falazatot csupán néhány éve bontották ki, így kerültek el? azok a régi ingóságok, melyek közül többet az újonnan nyíló kiállításokban is megtekinthet majd a látogató.

Szerz?: NKT