Madaras terem

"Nem csak a madaraktól vidám ez a félrees? pihen?hely, hanem a festményekt?l is" - az egri érseki palota újonnan feltárt falképeir?l

Amikor Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, látogatást tett Erd?dy Gábor püspöki rezidenciájában is; útleírásaiban kés?bb részletesen ki is tér annak szépségeire, nem felejtve ki az els? emeleten található, ám a domborzati viszonyok miatt a hátulsó díszkert fel?l földszintesnek leírt épületszakaszt sem. Innen a püspök egzotikus fákkal és virágokkal beültetett, sétányokkal tagolt díszkertjébe lehetett kilépni, ahol egy több rekeszre osztott madárházat is elhelyeztek. Ahogy a szerz? leírta: a rekeszekben "különféle ritka madarak: egyikben gerlék, galambok a másikban, a harmadikban pedig feny?rigók, gémek, szárcsák és effajta mezei és vízimadarak, s végül a negyedikben vagy középs?ben alul fácánok, fölül tengelicék, csízek és effajta apróbb madárkák" kerültek elhelyezésre. "Ámde nem csak a madaraktól vidám ez a félrees? pihen?hely, hanem a festményekt?l is, amik az egészében zöld madárházat díszítik és tarkítják a ritka madarak különböz? rajzolataival" - tette hozzá Bél. A madárházat már rég elbontották, de a kertbe kivezet?, az udvari homlokzat fel?l földszintes, az alaprajzot tekintve pedig az els? emeleten található pihen?terem (sala terrena) azonban ma is áll.  Falazata sokáig elfedve ?rizte igazi szépségét - csupán az épület emeleti síkmennyezeteit?l eltér? fiókos dongaboltozat jelezte a helyiség reprezentatív voltát. 2013-ban azonban Herling Zsuzsa és Faragó Ferenc falképrestaurátor-m?vészek a palota felújítását megel?z? épületkutatás során megtalálták e madárdalos környezet kortárs mementóját: egy a járószintt?l a mennyezetig a teljes falfelületet beborító, száraz vakolatra festett, madarakat ábrázoló seccót.

A helyiségben ma már újra a természeti környezetbe helyezett, valóságh?en megfestett vízi- és szárazföldi szárnyasok: buja növényzet el?tt megjelen? kócsagok, nádasban leszálló gémek, egyéb színes tollazatú madarak csoportjai csodálhatók meg; az egyes falfelületeket átfogó ábrázolások pedig a mennyezet ívén záródnak, egy egységes természeti képbe komponálva a jelenetet. A boltindításoknál további kalitkában ül? színes madarak és kitárt ajtajú üres kalitkák, az ívmez?k fölött gyümölcskosarak figyelhet?k meg, mindezek zöld mez?k közé illesztett virágfüzérekkel elválasztva.

A környéken nem ez egyedüli madaras terem, a noszvaji De La Motte-kastély egyik sarokszobájában ugyanis hasonló elgondolás alapján jelentek meg a különféle szárnyasok - igaz, ott egyszer?bb kivitelben és a 18. század végén.

A természeth? és változatos ábrázolásokat minden valószín?ség szerint mintakönyv alapján készíthették. Ilyen több is rendelkezésre állhatott a 18. század els? felében Egerben is, elég csupán Miskolczi Gáspár Egy jeles vad-kert cím?, rendkívül népszer?vé vált összefoglaló állattani munkájára gondolni, mely a helyi és egzotikus madarak leírásaival együtt 1702-ben jelent meg L?csén. E kötet az általános és nagyrészt hiánypótló tájékoztatás igényén túl jól mutatja a korszak moralizáló jellegzetességét is: az egyes állatokhoz ugyanis tanító, erkölcsi célzattal bizonyos emberi tulajdonságokat társítottak vagy elmélkedésre alkalmas viselkedési módozatokra utaltak általuk.

Hogy Egerben is err?l volt szó, vagy csupán kizárólag a szeretett madárház lakóinak megörökítését szolgálta, írott források nélkül már nem tudjuk bizonnyal eldönteni. Talán már nem is fontos - mivel a pihen?terem falképeit teljes egészében konzerválják és kiegészítik a restaurátorok, készítésük után majdnem háromszáz évvel az újonnan megnyíló érseki palotában már a látogatók is megcsodálhatják azokat.

Szerz?: NKT