Történetek a palota életéb?l

Részletek a Kiss Péter által szerkesztett
"A francia király követét?l I. Sándor orosz cárig
- Az egri érseki palota történetéb?l 1944-ig" c. kötetb?l

Kórház és rendház a palotában (1727)

Egerben már a középkorban is m?ködött kórház, amely a mai Cifrakapu tér környékén lehetett. A tatárjárás teljesen lerombolta Egert is, valószín?leg ekkor pusztult el a jogaiba nem sokkal korábban visszahelyezett kórház is, mert a továbbiakban nincs róla említés.

A török id?k utáni els? kórházat Erd?dy Gábor püspök alapította. ? hívta meg és telepítette le a városban az irgalmasokat. Az erre vonatkozó irat keltezése 1726. október 8. A püspök a rend m?ködéséhez annak rendelkezésére bocsátotta a minaret melletti török mecsetb?l átalakított Szent József templomot, valamint egy telket az épület szomszédságában. A rendház és a kórház ünnepélyes alapk?letételére 1727. április 20-án került sor. Ezek elkészültéig a szerzetesek és a betegek is a püspöki palotában kaptak helyet.

A f?pásztor 1727. augusztus 27-én áldotta meg a betegek elhelyezésére szolgáló helyiséget a palotában, amelyben a négy betegágyat els?ként ? és kanonokjai vetették meg. Másnap került sor az els? négy beteg felvételére, akinknek a lábait a püspök saját kez?leg mosta meg. Az ágyakra a f?pásztor adott egyenként 1000 forint összeg? alapítványt, amelyeket Szent Kozma, Szent Damján, Szent Gellért és Szent József tiszteletére alapított. Erd?dy példáját szeptember 6-án Handler György Ignác egri kanonok, október 6-án pedig gróf Pálffy Miklós nádor követte egy-egy betegágyra tett 1000-1000 forint összeg? alapítványával. El?bbi Szent György, az utóbbi Nepomuki Szent János tiszteletére tett egy-egy ágyalapítványt.

A püspök 1728. január 4-én az el?z? évben adott teremhez egy további helyiséget juttatott kórházi célra. A gyógyszereket 1727. augusztus 28-tól ugyanezen év november 2-ig a jezsuiták patikájából kapták a betegek. A továbbiakban a püspöki palotában egy irgalmas szerzetes vezetésével ideiglenes patika m?ködött. 1728-ban tovább gyarapodott a betegágyak száma. Január 28-án Mikussovics Ferenc mez?tárkányi plébános Xavéri Szent Ferenc tiszteletére adakozott egy betegágyra.

A püspök január 31-én áldotta meg az ideiglenesen a palotában m?ködött rendházat Szent Donát, Istenes Szent János és Szent József tiszteletére. Koháry István országbíró június 19-én három betegágyat alapított egyenként 1000 forinttal Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. Decemberre felépült a kórház, ahová 27-én püspöki fogatokon trombitaszó és dobpergés kíséretében, díszes menetben szállították át a tíz beteget a palotából.

"A püspöki palota udvarában ökröt sütöttek" (1741)

1741. április 13-án József f?herceg (II. József, a kés?bbi kalapos király) születése alkalmából ünnepséget rendeztek. Reggel zene kíséretében a székesegyház el?tti térre vonult zászlókkal egy kb. 300 f?b?l álló csapat, amelynek tagjai a helybeli katonaságból kerültek ki. 9 órakor kezd?dött a szentmise, amelyen a kanonokok, a f?nemesség, a vármegye tisztségvisel?i, a városi tanács tagjai, a helyben állomásozó katonaság tisztjei, valamint az egri polgárok vettek részt. Az ünnepség alkalmából a katonák és a polgári alakulat díszlövéseket adott le, és elsütötték a várbeli mozsarakat is. Délben a püspöki palotában kb. 150 személynek terítettek meg ebédre, amelyre az egyházi és világi el?kel?ségek voltak hivatalosak. "A püspöki palota udvarában ökröt sütöttek, kenyeret osztogattak az egybegy?lt népnek. Két hatalmas hordóból pedig vörös és fehér bor folyt egész éjszakáig." Este a püspöki rezidencia, a városháza, és számos egyéb épület is ki volt világítva, és díszlövések hangja hallatszott a városban.

Pyrker érsek portréjának megfestése:
Barabás Miklós a palotában (1842)

"Az 1842-ik év ?szén hívtak Egerbe, hogy Pyrker érseket fessem le a város részére életnagyságban. Egerben az érseki palotában voltam szállva. Érseki titkárok voltak: Lévay (kés?bb püspök), valamint Lisvay… ezeknek is másoltam az érsek mellképét. November elején mentem Egerbe, borzasztó útat szenvedve végig… Az egri község Pyrker jól sikerült képéért a fizetségen kívül egy ezüstb?l készült aranyszegély? palettával tisztelt meg. A városi tanács a portré elkészíttetésével az Egernek nyújtott támogatásokat, segítségeket kívánta megköszönni. Az alkotáson Pyrker papi díszruhában van megörökítve, klasszicizáló oszlopos térben áll, mögötte az általa építtetett f?székesegyházzal. A képen látható Paolo Veronese: Velence allegóriája cím? festménye, amely a f?pásztor képgy?jteményére utal. A rokokó asztal lábának támasztva egy lant és egy babérkoszorú látható, amely az érsekre, mint költ?re utal. Az asztalon ábrázolt papíron jótéteményeinek, mecenatúrájának felsorolása olvasható. Az alkotást a városháza tanácstermében 1843. április 30-án ünnepélyes keretek között leplezték le. A képet az ünnepség kezdetére a város kék-piros színeivel díszített függönnyel takarták le, és több neves személyiség portréjával együtt virágkoszorúval díszítették fel. Az ünnepség során a f?jegyz? "tiszteleti ódá"-t adott el?. Rózsa Károly a város f?bírája az érsek életútját ismertette, és megemlékezett az érsek Egernek tett jótéteményeir?l. Az ünnepség során a várból díszlövéseket adtak le. Az alkotást bárki megtekinthette. "miután Barabás Miklós úr minden várakozást meghaladva teljesíté a föstmény elkészítésében városunk kívánságát, készítsen a közönség annak elismerése jeléül a képre begy?lt összeg felmaradt részeib?l egy ezüst balettát a következ? felírással: Márkosfalvy Barabás Miklósnak honunk jeles föstészének m?vészi tökélye méltánylatával Eger város közönsége, 1843-ik évi Ápril 31-kén."